Nem is tudom, mintha egy kis hang a fejemben arról érdeklődne, hogy én komolyan gondoltam-e ezt a két napos felkészülést két halálvizsgára a világbajnokság ideje alatt. Még az a szerencse, hogy éjjel nem adnak meccseket. Rejtett konklúzió: éjszaka fent kell maradnom.
Nem, egyébként nem kéne, ha betartanám, amit elterveztem - de nem teszem. Úgy volt, hogy ma a csütörtöki vizsgára tanulok, holnap a péntekire, de felülbíráltam a saját döntésemet és úgy döntöttem, hogy ez hülyeség. Arra tanulok, amire tudok.
Meg, amihez van anyagom.
A kedvemet most mellőzzük, mert olyanom egyikhez sincs.
Most nosztalgulok egyet - négy évvel ezelőtt. Még semmi gondom-bajom nem volt, ültem kint a Millenárison (a VIP részlegben is néha, óje) és szurkoltam és váháhá. Most meg ülök a nappaliban jegyzeteket szorongatva és minden egyes ordítás után az jut eszembe, hogy:
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
De még ha eszembe jutna..!
Nem, egyszerűen kirakták az agyamra a megtelt táblát és nem megy bele több, ha megszakadok akkor sem. Pedig alig van benne valami, mert amint nincs szükségem valamire, már el is felejtem, úgyhogy az lenne a logikus, ha mindig lenne hely új információknak...
Nincs.
Vagy a képességeimmel vannak bajok, már ez is eszembe jutott (ez bezzeg eszembe jut). Vagy csak abnormális dolog a negyven fokban elvárni, hogy én tudjam a szakmai jogi fogalmakat szó szerint idézni. Egyikkel sem jutok előbbre.
Na megyek összeütök valami kaját, hogy addig (meccsig) se kelljen tanulni. Pedig kellene.
Utolsó kommentek