Nem mozdul semmi. És mégis. A függöny egyetlen kis bolyha kemény harcot vív a széllel. Szélcsend van. Ő viszont vív. Látom, mozog. Erőlködik, próbálkozik. Mozdulatlan akar maradni. Én viszont örülük neki, hogy ő mozog. Végre valami megtöri a szoba mozdulatlanságát.
Nem, nem. Én is mozgok, de nem török. Mi is a baj? Már nem tudom. Kint hideg, bent meleg. Jó ez így. Kint minden mozog, bent semmi sem. Ez nem. Nem, nem.
Sötét. Sötét van. Mozdulatlanság és sötét. De meleg. Fény kellene. Fény! És mozgás. Fény és mozgás, fény és mozgás...
Láng. Gyertyát kell gyújtanom.
Hozzá kellene szólnom. Nem akarok hozzászólni. Utálom. Utálom. Egy szót sem akarok szólni és azt sem akarom, hogy ő hozzám szóljon. Pedig valamikor akartam. Milyen hülye is voltam. Mit képzeltem. Mért nem akkor utáltam?
Láng. Lángol. Lángoló...
Jobb, ha most befejezem.
Utolsó kommentek