Valamiért úgy érzem, hogy írnom kell ide! Nem kell felkiáltójel! De teszek! Teszek rá, teszek az egészre, teszekteszekteszek írtó nagy baromságokat, hazudozom össze-vissza és háhá! Most megbotránkoztatok mindenkit: ÉLVEZEM!
Kicsit mondjuk nem, mert sokkal, de sokkal-sokkal jobb lenne, ha nem lenne hazugság az egész, de ha már egyszer az, egy egészen jól felépített fajta. Tetszik. Buktatója persze van, de kell egy kis izgalom... Nem kell, de nem baj, hogy van. Igazából az van, hogy ezzel megint csak én foglalkozom, tudom. De legalább most úgy foglalkozom vele, hogy sikerélményem van.
Sikerélménynek nem az számít, hogy végre hazudtam egy jót. Hanem az, hogy én jövök ki jól a helyzetből (a helyzetből, ami nem létezik).
Egyébként meg, nincs semmi. Ma kifeküdtem a fűbe, kifeküdtem, igen, a fűbe, pedig megkaptam, hogy "rö" betűs hónapokban nem szabad fűbe feküdni. Ez egy nagy kicseszés, mert össz-vissz 4 hónap van, amiben nincs rö-betű, és az csak a harmada az összesnek. Különben is, én a hóba is le szoktam feküdni, úgyhogy ennyi.
Sütött a nap, meleg volt. Fűben fetrengtem, kocsit takarítottam, locsoltam és végül a nap fénypontjaként, hazudtam egy jót. Egész tartalmas nap volt, ha úgy vesszük.
Nem, egyébként nem vagyok büszke magamra.
Utolsó kommentek