Bizonyos okokból törölni akartam a blogot. Bizonyos okokból már nem akarom. Átgondoltam, átolvastam. Kész, ez van... ez nincs! Nincs semmi baj. Csak gondoltam. Azt gondoltam, hogy egy bizonyos valaki ez által kicseszhet velem, de nem így van. Több okból sem. Az egyik az, hogy vagyok olyan jóindulatú és rendes (csak rövid időre), hogy nem feltételezek róla ilyesmit. Feltételeztem, de már nem teszem. Talán, talán van ennél jobb dolga is. Feltételezem, nem állítom.
A másik ok, hogy nem tud mit kezdeni vele. Ha netán majd elolvassa ezeket a sorokat, úgyis tudni fogja, hogy róla van szó... Ennyit kinézek belőle. Nem tartom én hülyének, csak furának. Negatívan furának. De nem ez a lényeg.
És különben is, ennyire nem lehet szánalmas. Csak úgy mellesleg - én soha nem éltem vissza azzal, amit nála olvastam. Megtehettem volna, voltak ott érdekességek, de nem tettem, nem azért olvastam. Ha ő megteszi, csak saját magát járatja le. Egyébként nem tudja megtenni. Nincs mivel visszaéljen.
Szóval maradok. Nem bánom, sajnáltam volna, ha törölnöm kell. Annyi mindent átéltem december óta, mióta "itt vagyok". Jót, rosszat... és igyekeztem mindent leírni és közben mégis semmit. Többnyire másnak lehet nem is érdekes ami itt van, értelmesnek biztos nem. De engem emlékeztet a hangulatomra, az érzéseimre... szóval szeretem.
Ami fontos! Időközönként mindig jönnek kis fröccs megvilágosodások, most is jött egy, nem tudom mennyire lesz hatásos, igyekszem. Úgy kezdődött, hogy álltam az erkélyen, néztem az alattam mászkáló gondtalan embertömeget és kis híján elkezdtem sajnálni magamat. De szerencsére nem tettem meg. Valami történt hirtelen, magam sem tudom mi, annyi történt, hogy rájöttem. Ennyi. Nem tudom megmagyarázni, azt se tudom elmondani, hogy mire jöttem rá, de tudom, érzem és ennyi elég.
Azt mondják, kicsit elvont vagyok. A lényegen nem változtat. Gyökeres változás nem kell, a gyökereimhez ragaszkodom. Felszínes változás kell, hozzáállás kérdése az egész. Nem tudom, hogy sikerül-e, vagy meddig tart a lelkesedés illúziója, de amíg tart, addig örülök.
Utolsó kommentek