Nincs miről írnom, de úgy döntöttem írok, máskor sem akadályozott meg benne az eseménytelenség. Ráadásul most nincs is eseménytelenség, csak nincs miről írnom. Lenne miről. Van is. Tényleg! Van. Hazudozom itt össze-vissza. Tehát van miről írnom.
Egy rohadt dög vagyok. Ez nem újdonság, csak érdekes. Régen voltam már az, mintha el is múlt volna egy időre, de most megint érzem. Nem olyan nagy baj ez, csak... nem tudom. Eddig még egyszer sem éreztem magamat jól tőle.
Most miben is nyilvánul meg... Gondolom sértette az önérzetemet, hogy nem kapok elegendő figyelmet se tőle, se mástól, de főleg ez utóbbi zavart a napokban, ezért cselekednem kellett. Próbáltam... próbálkoztam mindenfélével, nem sikerült, hát maradt a már bevált módszer, keressünk régi áldozatot.
Nem, ennyire nem vagyok szemét, mint ahogy előadom. Nem tettem semmit. Csak egy szóra, egy mondatra volt szükségem, vagy csak egy egyszerű jelre, hogy ha netán megjelenek, az jelent neki valamit. Megjelentem, jelentett. Talán ennyi a történet, talán romlik a helyzet és még több fog kelleni. Kihasználom? Lehet. Na ezért vagyok egy rohadt dög, mert felmerül a lehetősége, hogy kihasználok valakit. És még csak nem is tagadom.
És még csak nem is bánom. Szükségem van rá, nem tehetek róla. De legalább most legálisan van két hetem ezt tisztázni magammal. Valamit kezdenem kell a jelenlegi helyzettel, mert ez így nagyon nem okés, rövid időn belül meg fogok ismételten bántani valaki olyat, aki nem érdemli meg. És ez nem túl felemelő érzés igazából.
Na mindegy, háromnegyed egy van, jönnek a fura gondolatok. Félek. Nem félek, de igen... rettegek. Nem igazából, egyszerűen csak... nem tudom. Mondott valami olyat, ami megrémített és azóta itt zaklatja a tudatomat ez a pici bogár amit elültetett a fülemben. Nem gondolok rá, de eszembe jut. Eddig is kőfal vett körül, de most még egyet építettem, biztos ami biztos alapon. Igaza lehet. Biztos igaza van, okosobb, mint én, tapasztaltabb, reálisabb. Azt gondoltam magamról, hogy racionális vagyok, de egy álomvilágban képzeltem el mindent... ami azt mondom nem baj... de ő most lerombolta egy részét és odarakott egy lepusztult ablakot, hogy azon keresztül lássam a nyomorult valóságot.
Látom. És félek, hogy jól látom. És inkább bent maradok, húzok még egy falat, ne jöjjön be senki. Félek, félek, rettegek. Sosem mondtam még ilyet, de most tényleg. Fú, mennem kéne aludni.
Utolsó kommentek