Óanyám.
Óanyuthagyjukcsakbékén.
ÓTeJóÉg. Ez se tetszik. Akkor csak simán: Óóó...
De inkább még egyszerűbben: Ó.
Mert mit tudom én. Szar. Nem szar. De, igazán az. Nem biztos, hogy az, de annak érzem, úgyhogy majdnem tök mindegy. Amúgy meg hülye vagyok. Mért vagyok hülye?
Kezdem előlről.
Tegnap... Ööö. Ő. Amíg meg nem jelent, egészen azt gondoltam, hogy megalapozatlan a gyanúm, miszerint hatással volt rám. Höhö. Nem fogom én ezt itt most fejtegetni. Kizárt. KI-ZÁRT. Ki zárt? Én zártam. -fáááááj.-
Kezdem előlről.
Próbáltam úgy felkelni, hogy felejtsük el az egészet, mostanában úgyse fogok ilyen összeröffenésre menni (mért ne mennék), lapozzunk, így lesz a legjobb, ámen. Aham. Ahogy ezt a naiv kislány elgondolta... Nem. Valahogy nem lehet olyan könnyedén egy adott témát, illetőt és a hozzá fűződő gondolatokat csak úgy, mellőzni. De mért nem lehet? Lehessen. Lehetni akarom. ?? Ezt szerintem most hagyom abba.
Utolsó kommentek