A tegnapi napozós-tanulás kimaradt, viszont mindjárt kapok egy e-mailt és hogyha az megfelel a várakozásaimnak, akkor már zúzok is kifelé ropogossá sülni. Szóval körülbelül annyi esély van erre, minthogy egy kétfejű mutáns tyúk ugrál el fél lábon a szobám ajtaja előtt.
Azaz van rá esély, de igen csekély. Mert az még oké, hogy erre téved egy kétfejű tyúk, még azt is el tudom képzelni, hogy fél lábon ugrál... az viszont kizárt, hogy mindezt a szobám ajtaja előtt tegye. Ugyan. Senki sem ugrál a szobám ajtaja előtt fél lábon.
De mért is nem?
Na. Egyébként ma is voltam utcán és megláttam A Férfit... akiért a környék kisgyerekes anyukái odavannak meg vissza. Tőlem csak egy felvont szemöldökre futotta, persze volt nagy felháborodás, hogy mi az, hogy a fiatalabb generáció nem ismeri el eme remekművet. Jó, egyébként tényleg nem volt rossz. De nem tudom, ha nekem lesz alsó tagozatos gyerekem, én is elveszítem majd a büszkeségemet és nyálcsorgatva fogom bámulni a tesitanárt az iskola előtt?!
Nem jön az email, nem jön az email. Mért nem jön az email? Az a dolga, hogy jöjjön.
Utolsó kommentek