Hm. Felszálltam a hullámvasútra és most már nem lehet kiszállni belőle - bár nem állítanám, hogy ki is akarok. Csak ismerkedem a környezettel és latolgatom az esélyeket, lehetőségeket... Szóval nem, most már elindultunk, nincs megállás, majd csak a végén. Csak egyelőre annyira kusza az egész szerkezet, hogy nem tudom, mikor lesz vége.
De neeem baj. Az van, hogy magam sem értem mért lettem mostanában ilyen (milyen?), mert azért többnyire következetesnek mondanám magam. Erre. Most itt volt a csütörtöki meeting is, két éve határozottan elzárkóztam a dolog elől, most hirtelen megjelent, igen? Igen...
Ma pedig... szóval ez is furcsa. Három éve "zaklat", nem fogja fel, hogy nem, Nem, NEM...! És akkor ma ír egy sms-t és ahelyett, hogy idegbajt kapnék tőle, azt válaszolom, hogy lehet róla szó és egy óra múlva találkozom is vele...
Mi ez?! Totális kétségbeesés?!
Na főzök egy teát és megnyugszom. Mi a francnak megyek egyáltalán vasárnap este fél7kor el otthonról. Olyan bunkó voltam vele. Mi van, ha pszichopatát csináltam belőle és most fog kinyírni...?
Utolsó kommentek