Erősen éjszakába nyúlóan, de megszületett a beadandóm, amiből amúgy majdnem, hogy semmit sem értek, de készen van, el is küldtem és ez a lényeg. A legnagyobb lényeg.
Úgyhogy nekiállhatnék tanulni, neki is fogok, csaaak.
Álljak neki?
Nagyon fájna?
Igen.
Jó, ígérem fogok ma valamit tanulni, valami sok mindent kellene, de pillanatnyilag nem látok az ásításomtól. Mert egyfolytában nyitva van a szám és a szemem félig lecsukódva, valami azt súgja, hogy ez nem a legjobb állapot az elmetágításra.
Megint keresem a kifogásokat.
Ilyen szar időt. Szörnyű.
Utolsó kommentek