Mindig van egy pont...

Van egy pont, ahol a kislányból nő lesz.
Egy pont, ahol legyőzöd a félelmet. Egy pont, ahol kiborulsz, egy pont, ahol már csak röhögünk mindenen.
Egy pont, ahol már nem agyalsz. Egy pont, ahol erősnek kell lenned, és egy másik, ahol elgyengülsz.
Egy pont, ahol az extázis kezdődik. Egy pont, ahol minden bölcsességedre szükség van, és egy másik, ahol újra kisgyerek lehetsz, ha arra vágysz.
Mindig van egy pont.

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Utolsó kommentek

Fizikai Életbenmaradáshoz

2010.01.14. 02:15 MaNGo

Még csak a tizennegyedik kézzel írt A4-es oldalnál tartok és már úgy érzem, le fog esni a kezem. Elvileg nem megyek aludni amíg be nem fejezem, gyakorlatilag lehet addig nem fejezem be, amíg el nem megyek aludni. Ez így értelmetlen, de én tudom hogy értem.

Amúgy. Hm, igen, mégsem, egészen, valahogy, valamelyest, mindenképp. Körülbelül ennyi és akkor mindent elmondtam. Fáradt vagyok, ha még nem tűnt volna fel.

Nézzük reálisan a dolgot. Itt van GP, itt vagyok én. Nem, ez így nem reális. OTT van GP, itt vagyok én. (Ez most lelki dologról szól, de nem olyan értelemben, baráti értelemben, vagy nem tudom milyen értelemben, de a lényeg, hogy nem táplálok gyengéd érzelmeket GP iránt.) Szóval vagyunk, ki-ki a saját helyén és vajh meddig húzzuk még ezt az egészet? Még mindig úgy teszünk, két éve úgy teszünk... Mikor jövünk rá, hogy nem fogunk találkozni többet? 

Persze lehet, hogy igen. Elképzelhető. Előfordulhat. 

De egyébként meg mi értelme van?

Jóó, tudom! Tudom! Mindig mindennek értelmet keresek, amikor az ilyen dolgoknak egyszerűen semmi értelmük, csak egyszerűen szükség van rájuk. Tudom. Szóval akkor egyszerűen csak szükségem van rá. GP-re.

Ez mondjuk igaz. Hogy stílusos legyek:

...Nem fedezte fel senki szememben az esdeklő könnycseppeket… Vigyél magaddal… Vidd magaddal a lelkemet. Ápold, tartsd életben. És akkor van értelme túlélni.

Nem voltam stílusos.

Akkor ott van az a másik, G. SzimplaGé. Falra tudnék mászni tőle. Vagyis! Fel tudnám képelni. Szívesebben képelném fel, mint a falmászás. Emlékszem, anno, két éve (ez is már két éve, mindenkit két éve ismerek??!), akkor még nagyon lelkes voltam őt illetően. Aztán úgy éreztem, hogy talán ő annyira nem is, úgyhogy hagytam a fenébe, mire tiszta lelkes lett. Aztán most meg itt vagyunk és egy világ választ el bennünket egymástól. Képletesen.

Ja és miért is képelném fel? Mert tipikus férfi, ilyenkor meg tud jelenni, nem csak, hogy megtud, meg is jelenik! Pofátlanság teteje... 

Semmi, de semmi értelmeset nem írtam le eddig ide egyébként, fogalmam sincs... Fogalmam sincs, hogy ezeket most honnan szedem. De akkor már legyen Dé is. Ha van GP, van SzimlaGé, akkor legyen Dé is.

Nem, ne legyen, fáradt vagyok és még le kell írnom 2328 KB-nyi póverpoijnt dokumentumot. Dé amúgy is egy senki, egy lényegtelen, értelmetlen... Nem. NEM! Kitaláltam egy logikus magyarázatot az értelmetlenségre, de az Dé-re nem illik. Merthogy ugye az előbb írtam, vagyis:

Értelmetlenség fogalma: minden olyan tárgy, fogalom, cselekedet, élőlény stb., amely ugyan a fizikai életbenmaradáshoz nem nélkülözhetetlen, mégis bizonyos megmagyarázhatatlan (!) lelki ok(ok)ból kifolyólag szükségszerű.

Nos Dé egyáltalán nem szükségszerű. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vanegypont.blog.hu/api/trackback/id/tr821671066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása