Mindig van egy pont...

Van egy pont, ahol a kislányból nő lesz.
Egy pont, ahol legyőzöd a félelmet. Egy pont, ahol kiborulsz, egy pont, ahol már csak röhögünk mindenen.
Egy pont, ahol már nem agyalsz. Egy pont, ahol erősnek kell lenned, és egy másik, ahol elgyengülsz.
Egy pont, ahol az extázis kezdődik. Egy pont, ahol minden bölcsességedre szükség van, és egy másik, ahol újra kisgyerek lehetsz, ha arra vágysz.
Mindig van egy pont.

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Utolsó kommentek

a Virtuális Beszélőkém

2010.01.06. 14:40 MaNGo

Fúj, de gusztustalan egy dolog ilyen állapotban tanulni. Nem is teszem, csak elhitetem a környezetemmel - ami jelen pillanatban egy fej nélküli csokimikulást és egy súlyosan fogyatékos görgőjű satnya egért jelent. Nem is hiszik el ők sem, hogy ez a valóság. 

Vagyis a valóság... mindegy, hagyjuk a valóságot. Nem tanulok, csak dekoncentrált fejjel nézem a monitort. És közben nem is tudom, min gondolkodom.

Például az álmomon. Nem jut eszembe - és az ilyen ám ritka. Csak villanások vannak, amik sokat sejtetőek ugyan, de nem enged teljes belátást a témába. Tudom, hogy volt benne egy ellenkező nemű. Persze, hogy volt benne. Tudok mostanában másról is beszélni az ellenkezőneműeken kívül? Ugye, hogy nem. Persze, hogy volt az álmomban egy.

Na de milyen fajta! Erre nem jövök rá. Magas volt, arra emlékszem. De nem erre vagyok kíváncsi. Arra is emlékszem, hogy rohadtul le akartam rázni, de közben meg mégsem... vagy valami ilyesmi. Nem tudom. Franc gondolta volna, hogy megárt egy koktél meg két korsó sör tegnap vizsga után...

Ennek ellenére nem vallottam szerelmet senki arra járónak. Egy valaki volt, aki mellé orientálódtunk a Mamma Mia közben, de amint ezt érzékelte inkább elment onnan, úgyhogy úgy döntöttünk, nem vagyunk menők. Persze az idősebb korosztály mindig értékel bennünket, ezt meg csak félig értem... Húsz éves vagyok, nagyon nagy jóindulattal talán már néznek 18-nak és akkor mindig harmincon felüliek találnak be. Nem mintha bajom lenne a harmincasokkal, sőt... Sőt! Csak azok a példányok, akik megkörnyékeznek minket, huszonévesen se kellenének. Ez itt a probléma.

Nagyok az elvárásaim, tudom én azt jól.

Lehet nem a retro-teremben kéne nyomolnunk. Ki tudja.

Jéé, megindult a virtuális beszélőkém. Szép-szép. De fáj a fejem, morrisons-sör már csak ilyen. Tudtam jól, hogy ez lesz... mégis. Mégsem.

Egyébként ott volt Jason... na persze nem így hívták, fogalmam sincs mi a neve és amúgy is ezt most úgy jelentettem be, mintha ismerni kéne Jason-t. Most láttam először és semmi érdekfeszítő nem történt vele kapcsolatban, csak gondoltam illene megemlítenem.

A vizsga? Hóó, köszönöm szépen. Egész jó volt a hangulat. De tényleg, eléggé fel tudja dobni az ember lányát, amikor 10 kérdésből 9-re tud valami értelmesnek tűnő választ adni. A kérdés már csak annyi, a tanárnak mennyire tűnik majd értelmesnek.

Na de most. Programom van.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vanegypont.blog.hu/api/trackback/id/tr761651611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása