Megcsal!!!!

Késő van, vagy korán vagy pontosan nem is tudom micsoda. Tanulok. Tanulok, persze, de azért olykor elkalandozom fészbukkon. Szóval megcsal! Ami annyit tesz, hogy... áh. Dehogy csal meg. Nem tesz semmit. Fáradt vagyok.

De igenis megcsal. Nem olyan értelemben csal meg, ahogy mindenki gondolja (én is), hanem úgy máshogy. Persze ezt amúgy sem könnyű elmagyarázni, pláne ilyen agyhalott állapotban. Tanulok. Ja, ezt már említettem.

Fáradt vagyok. Ezt is mondtam már. Meg, hogy megcsal. Ez a három lényeges dolog volt ebben a pár mondatban. Vagyis ebből se mind lényeges, az például teljesen hülyeség, hogy kiakadok bármin is vele kapcsolatban. Azt csinál, amit csak akar. Annak írogat, akinek csak akar. De akkor jó lenne, ha nekem nem írogatna. Ennyi az össz bajom. Annak, akinek akar -> csak nekem ne. Vagy: csak nekem. Vagy lehet ez nem jó megoldás. Inkább az, hogy mindenki másnak és nekem ne. Nem kell itt a bonyodalom.

Kokettál velem a csokimikulás a párkányról. Lenyomok neki egy laza kacsintást, elmegyek zuhanyozni és utána elfogyasztom.