Ezért ne kezdj sose gyerekkel.
Annyi mindent szerettem volna, de ma már semmit sem akarok. Korlátok. Falak. Magasak... Álmok. Tervek, inkább tervek, mint álmok. Sóhaj. Nem, mint elvont fogalom, hanem cselekedet.
Tudom, tudom, TUDOM!
Nem tudom...
Rég volt, hogy azt se tudtam, mit nem tudok. Konkrétan semmit. Nem konkrétan: mindent. Olyan, mintha marcangolnám magamat olyasvalamiért, ami meg se történt. Legalábbis nem tudok róla, hogy történt volna valami, ami nyugtalaníthatna. Rossz... Rossz kedvem van!
Hogy mért nem lehet kikapcsolni magunkat, csak egy kicsit, egészen kicsit...
Utolsó kommentek