Pár napja próbálkozom, de nehezemre esik. Összeszedni a gondolatokat. Mert van, van rengeteg, minden féle-fajta, csak egyikről se szeretnék tudomást venni, vagy hát a legtöbbről nem.
.jpg)
Mert nem tudom. Nem jó ez az egész. Sehogy se. Szóval... nincs rá megoldás, mert bárhogy is van, NEM JÓ! Vannak ilyen dolgok, amik semmilyen körülmények közt sem válnak jóvá. Nekem csak ilyen dolgaim vannak. Na ez nem igaz... illetve a legtöbbre igaz.
Jó, mindegy. Nem agyalok rajta, mert attól jobb nem lesz. Rosszabb sem, az is igaz. De hosszú távon az lesz a jobb, hogyha nem teszem, úgyhogy téma lezárva.
Nem, nem zártam le... csak azt a részt, hogy agyaljak-e rajta vagy sem. Azzal zártam le, hogy nem agyalok rajta, de természetesen fogok, ki vagyok én, hogy ezt megtiltsam magamnak...
... Most egy picit megnyugodtam. Olyan, mintha saját magamat hergelném, hogy történjen valami. Nem értem én sem. Illetve azt értem, hogy talán én csinálom saját magamnak a problémákat, valami egészen mást nem értek.
Hogy mi van. Azt nem értem. Azt nem értem, hogy mért nem értek semmit, sőt, mért nem ért senki semmit?! De komolyan... Nem értem, hogy mit tehetnék, nem értem, hogy más mit tehetne, nem értem, hogy mért nem tesz valaki végre valamit. Agybaj.
Valami ma bevillant, hogy erről írnom kell majd ide, de elfelejtettem. Sebaj.
Utolsó kommentek