Mindig van egy pont...

Van egy pont, ahol a kislányból nő lesz.
Egy pont, ahol legyőzöd a félelmet. Egy pont, ahol kiborulsz, egy pont, ahol már csak röhögünk mindenen.
Egy pont, ahol már nem agyalsz. Egy pont, ahol erősnek kell lenned, és egy másik, ahol elgyengülsz.
Egy pont, ahol az extázis kezdődik. Egy pont, ahol minden bölcsességedre szükség van, és egy másik, ahol újra kisgyerek lehetsz, ha arra vágysz.
Mindig van egy pont.

Naptár

december 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Utolsó kommentek

Nem Is Nyírt Ki Senki

2009.01.20. 19:26 MaNGo

Ma elegem lett a mai fiatalokból.

Tudom, nevetségesen hangzik a saját 19 évemmel lefiatalozni valakit, de hát könyörgöm... Mintha a pár évvel fiatalabbakat egy rohadt mély szakadék választaná el tőlünk. Amit persze nem bánok, mert hányok ettől az egész mutációtól.

Természetesen tisztelet a kivételnek, blabla, csak nem látok kivételt, ami mondjuk nem az ő hibájuk. Azért nem veszem észre őket, mert teljesen normálisak. Az meg nem olyan feltűnő.

Bezzeg... nem szeretnék jelzőket használni, mert lehet később megbánnám. Szóval ezek a tizenkét évesen már rohadt nagylányok, meg tizenöt éves rohadt nagy fiúk, akiknek arcából lóg a cigi, már behorpad a homlokuk, úgy szívják, de az a menő, hétvégén stúdióban voltak, gecijóvoltbaszdmeg, elszorítják a csípőjüket, hogy úgy tűnjön mintha már lenne, derekuk kint van de nem baj, hajuk minél jobban eltér az eredeti színétől annál gizdább, de minimum melírcsíkok mer' anélkül egy rakás senki vagy.

És akkor még ők vannak felháborodva ha tizennégy évesen az éjszaka közepén kinyírják őket.

Nem tudom, biztos én vagyok későnérő típus, de tizennégy évesen éjszaka én általában a pizsimben horpasztottam, ha netán mégis fennmaradtam valami filmet nézni akkor már nagyon elégedett voltam magammal.

Nem is nyírt ki senki.

Azért az is érdekelne, hogy ezek a szülők bemagyarázzák maguknak, hogy teljesen normális amit a édes jó lányuk csinál? Vagy ennyire leszarják? Vagy tényleg ez a normális, wáh, erre nem is gondoltam. Pff.. biztos utálni fog a gyerekem, de ha ribancnak öltözve akarna kimenni az utcára, úgy, hogy se farsang, se halloween, se álarcosbál nincs... egy jól irányzott pofon az tuti. Mi-ni-mum.

Állok a megállóban. Teljesen hétköznapi szitttuáció. Ahogyan az is, hogy mellettem álló két, maximum 10 éves gyerek, de lehet akkor sokat mondtam, nyomkodja a full-extrás mobilját. Drágább szarja van mint nekem!!! Na jó, ez nem teljesen igaz, de ez se a szülőkön múlt. Oké, legyen elérhető a gyerek ha egyedül utazik, nem azt mondom... De nem lehet valami olyat a kezébe nyomni, amivel lehet telefonálni aztán ennyi? Minek neki 3D játék, mms, kamera, mp3 rá?

Érzem, érzem, hogy nagyon konzervatív vagyok meg csőlátású és nem értem én ezt a rohanó világot. Nem is fogom megérteni... Mért nem maradhatnak legalább addig gyerekek, amíg tényleg azok?

Na jó...  egyébként nem történt semmi ma. Megírtuk a beadandót... Ennyi. Még mindig nincs eredmény és most már nem csak idegesít meg zavar, de bosszant is. Ami egy árnyalattal mást jelent.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vanegypont.blog.hu/api/trackback/id/tr4891784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása