Fényben ülés és széltolás, a széléig merészkedés
Napfelkelés, parton futás, elbotolás, hanyatt dőlés
Elaluvás, felébredés, kertben ülés, növénynövés
Hátradőlés, napnyugovás, fényben ülés, hunyorítás...
A legfrissebb Pé betűnk (mennyire nem akartam neki betűt adni... még nem is adtam, csak ideiglenes Pé, amíg le nem építjük ezt a témát) teljesen kikészít. Nem teljesen, de azért eléggé. Már maga ő is, mert folytatjuk továbbra is ezeket a szó nélkül egymásra nézéseket, de most már a továbbfejlesztett változatuk működik. Vagyis van benne egy csipetnyi huncutság is. Uhh. Ez egy ritka degenerált szó, "huncutság"...
De nem azért írok ide, hogy kritizáljam a magyar nyelvet - nincs is egyébként sok baj a huncutság szóval, csak Péhez érzem idegennek... nem, amúgy nem érzem idegennek és pont ebben látom a problémát. De most már összeszedem magam. Tehát máshogy kifejezve... kaptak ezek a pillantások kettőnk között egy "pontpontpont" értelmet és ez nem annyira... De, igazából tök jó, csak... csak... CSAAAK.
Variálok. A tegnapi álmom miatt vagyok ilyen kicsit szétszórt, ugyanis ő szerepelt benne, amit nem engedtem volna meg alapból, ha bárki is engedélyt kért volna előtte tőlem. Mert még ha csak ilyen mellékszereplő lett volna, vagy mittttudomén... De nem így. Ilyet. Velem. Pedig még csak nem is piszkálta a fantáziámat egy ideje, de most megint. Afrancba is.
És amikor öreg leszek s iszonyú tapasztalt
Elindulok fölfelé de lerúg egy angyaltalp.
Utolsó kommentek