Jéé, július van. Észre sem vettem... az elmúlt napokban kijött rajtam a félévben elfojtott stressz és minden hozadéka, minden mocsok, gusztustalan gennyes sötét gondolatok, keserűség, kitörés utáni vágy. Huhh, megpróbáltam egy mondatba belesűríteni, egyrészt, hogy hatásos…
Mindig van egy pont...
Van egy pont, ahol a kislányból nő lesz.
Egy pont, ahol legyőzöd a félelmet. Egy pont, ahol kiborulsz, egy pont, ahol már csak röhögünk mindenen.
Egy pont, ahol már nem agyalsz. Egy pont, ahol erősnek kell lenned, és egy másik, ahol elgyengülsz.
Egy pont, ahol az extázis kezdődik. Egy pont, ahol minden bölcsességedre szükség van, és egy másik, ahol újra kisgyerek lehetsz, ha arra vágysz.
Mindig van egy pont.
Egy pont, ahol legyőzöd a félelmet. Egy pont, ahol kiborulsz, egy pont, ahol már csak röhögünk mindenen.
Egy pont, ahol már nem agyalsz. Egy pont, ahol erősnek kell lenned, és egy másik, ahol elgyengülsz.
Egy pont, ahol az extázis kezdődik. Egy pont, ahol minden bölcsességedre szükség van, és egy másik, ahol újra kisgyerek lehetsz, ha arra vágysz.
Mindig van egy pont.
Utolsó kommentek