Utálom a Szilvesztert.
Ez persze nem igaz, de akár az is lehetne. Ha az utóbbi két évet nézzük, le is vonhatom ezt a következtetést. Tavaly előtt például az volt a bajom, hogy megismertem valakit, akit aztán mégsem ismerhettem meg teljesen, mert elhúzott Dél-Amerikába tanulni. A buli egyébként se volt a legjobb, nem is buliztam túl sokat, főleg beszélgettünk - meg ittunk. Aztán olyan hét körül már rúgdostak ki bennünket onnan. Emlékszem, az volt az egyetlen eset, hogy még totál részegen indultam haza, meg is lett az eredménye, rossz megállónál szálltam le a hévről. Aztán várhattam egy órát a hidegben, hóban, mire jött a következő.
Tavaly meg. Eszméletlen jó buli volt, megint eszméletlen mennyiséget összeittam - vagyis nem emlékszem miket ittam, csak, hogy jó volt. A buli. Aztán megismertem valakit, akit nem kellett volna - és ráadásként más sem örült neki, hogy ezt teszem. És aztán... K.O. Lelkileg tropára mentem és úgy döntöttem, hogy utálok mindenkit. Akit megismertem, az is úgy döntött, hogy jobb neki külföldre menni tanulni. Com'on 2009!
És most elérkeztünk a jelenbe. Beteg lettem. Nem megyek sehova, de legalább ezáltal akit megismernék, talán nem menekül el előlem külföldre tanulni. Ez is valami. Világ Gonoszai Egyesüljetek - egy igazán, valóban pocsék Szilveszterre ácsingózom. És még csak SasKabaré sem lesz.
Utolsó kommentek