Na, rájöttem. Szeretnék, biztos tudnék is, csak nem tudom, milyen irányba.
Annyit tudok, hogy ez ami most van az nem jó, a többi elég ködös. Nem baj, megoldom. A lényeg, hogy mást mutatok magamból, mint amilyen vagyok.
Takarékon vagy.
Paff. Milyen igaz. De kiverte a biztosítékot.
Olyasmit várnak tőlem, amire vagy képtelen vagyok, vagy nem tudom, de nagyon messze áll tőlem, és és és és azt se tudom most miről beszélek pontosan, de ez nálam nem szokatlan. Azt tudom, mért van ez a hülyeség, azt viszont nem, hogy mit tehetnék ellene. jAj.
Ebben a szünetben nem telt el nap, hogy egyedül lettem volna- vagy mi voltunk vendégek, vagy nálunk voltak vendégek, mégis emberhiányom van. Beszélgetnék végre barátokkal, de jelenleg olyan, mintha nem is lenne senki, akivel beszélhetnék. Persze ez főleg miattam van, mégsem teszek ellene semmit.
Utolsó kommentek